Valahol olvastam egy jó hasonlatot: ha úgy érzed, egy ideje nem haladsz az utadon úgy, ahogy szeretnél, nézd meg mi a Te nagy sziklád! Mindenkinek van egy nagy sziklája - általában pont az a dolog, amit a legjobban utál az adott témába, amiben kényelmetlenül érzi magát - és ha csak az az 1 nagy szikla elgördül, akkor az út láthatóvá és járhatóvá válik.
Nekem ez a nyár a sziklák elgörgetéséről szólt: összeköltöztem a párommal (pedig az egyik nagy sziklám az alkalmazkodás és együttműködés); el a kerületből, amit imádtam és ismertem (másik sziklám: elszakadni, újat megismerni); munkát váltottam (a magam érdekeinek szem előtt tartása, saját tempóm felismerése is néha kihívás); de átléptem a korlátaim egy jogi ügyben is, és augusztus végén színpadon álltam aerobik edzőként - ami miatt bevallom nagyon izgultam :P Az edzésemben: elővettem újra a futást, elkezdtem megint húzódzkodni, és megint megy a spárga! (Erről már írtam korábban...) Ráadásul (ellentétben a korábbiakkal) osztottam meg Veletek a közösségi oldalakon bikinis képeket - félretéve a félelmet, hogy na mit mondanak az alakomról majd az emberek...
Szóval SOKKK sziklámat elgörgettem! :)
Szóval a kérdés: Neked, milyen szikláid vannak: Mi zavar igazán? Mit csinálsz ahelyett, hogy a szikláddal foglalkoznál? A tevőleges elkerülés posztban írtam róla, hogy nagyon sok időt töltünk olyan dolgokkal, amik igazán nem visznek előre - csak hogy a valódi feladatra ne kelljen koncentrálnunk. Pedig a valódi változás pont ott van, ahol a komfortzónánk határait átlépjük.
Az edzésben:
- ha utálod a húzódzkodást, akkor megtanulni húzódzkodni egy szuper lehetőség a fejlődésre
- ha gyűlölöd a lábgyakorlatokat, akkor valószínűleg pont a lábizmok fejlesztése lehet egy ideális cél
- ha rugalmatlan vagy, és szereted lecsalni a nyújtást, akkor lehet, hogy pont a nyújtásra kéne ráfeküdni
- ha nincs koncepció az edzésedben/diétában akkor (akár személyi edzésben) az összeszedettség lehet a cél
Ahogy az edzésen mondani szoktam:
"ahol a legjobban fáj, ott van a gyenge láncszem!"
Az életben:
- ha baromira zavar a képzettséged (hiánya), akkor meg kell nézned, miért zavar és mit tehetsz ez ügyben
- ha egy ideje frusztrál a magánélet egyensúlyának hiánya, akkor elő kell venni ezt a problémát, és komolyabban ránézni, hol van elakadás
- ha kifejezetten kínosan érzed magad egy témától, akkor oda kell nézni (bármennyire kényelmetlen) és akár segítséggel, foglalkozni azzal a területtel
FONTOS!
A sziklával kapcsolatban tudnod kell, hogy ez a TE SZIKLÁD. Más nem fogja feltétlenül nagy sziklának látni, mert az ő "térképén" az a téma lehet, hogy egy pici kavics. A másik fontos dolog, hogy le kell hámozni a megfelelési kényszert a témákról: tipikus frusztráció a harmincasok körében, hogy házastárssal, házzal, és gyerekkel kell rendelkezniük - pedig ezek sokszor csak külső nyomás hatására válnak sziklává. Ha anyu-apu elvárásait lehámozzuk, kiderül, hogy a párkeresés, egzisztenciális stabilitás megteremtése nem is olyan félelmetes szikla, szépen alakul, és idővel beérik. Ez esetben a szikla, vagyis fejlődésre szoruló terület a megfelelés leküzdése és önismereti munka, saját célok és saját tempó megtalálása.