A túlevés vagy kényszerevés egy étkezési zavar, melyről kevesebbet hallunk, mint mondjuk az anorexiáról és a bulimiáról, ám annál gyakoribb. Rengetegen szenvednek tőle - akár anélkül, hogy tudnának róla. Természetesen a túlevésnek lelki okai vannak, melyeket alaposan körbejárva ez a kényszer betegség gyógyítható. Lássuk, miről is van szó!
Honnan tudom, hogy túlevő vagyok?!
Természetesen egy vasárnapi lakoma nem a túlevés problémakörébe tartozik. Ennél a problémánál a legszembetűnőbb komponens a RENDSZERESSÉG: tehát, hogy nem egy-egy alkalomról van szó, hanem rendszeres nagy mértékű evésről, csúnya szóval élve: zabálásról.
BŰNTUDAT és TITOKBAN EVÉS: ha ezekhez a nagy mértékű, kontroll nélküli evésekhez a bűntudat, szégyen, stressz érzése kapcsolódik (a természetesség és elégedettség helyett), vagy titokban, egyedül tesszük meg, hogy mások ne lássák, az szintén egy fontos jel, ami problémára utal.
NINCS ÉHSÉGÉRZET: a túlevők akkor is esznek, ha nem éhesek és akkor is folytatják az evést, ha már szinte alig bírják. Az éhségérzet egy idő után szinte elmosódik, jelentéktelenné válik.
ÉRZELMI REAKCIÓ: ha a nagymértékű evések egyértelműen érzelmi reakcióként vannak jelen, pl. stressz helyzetben nyúlunk ételhez, konfrontáció után, bánat vagy más negatív érzelmek enyhítésére, az a legszembetűnőbb jele a túlevés problémájának.
Miért alakul ki a kényszerevés?
Ha az evés néha egy baráti vacsora erejéig vagy ünnepléskor a "pihenés" vagy a "gőz levezetése" érzést adja, az nem baj! Hiszen az étkezés embereknél mindig is többet jelentett puszta táplálkozásnál. A probléma akkor kezdődik, ha az evés (rendszeresen) jelent egyfajta megoldást a problémák kezelésére.
Természetesen (még a betegségben szenvedők is) tudják, hogy nincs szó valódi megoldásról, csupán egyfajta menekülésről, a fej elfordításáról. Mintha azt mondanánk: "Amíg a tányéromat nézem és érzem az ízeket, addig sem kell a problémáimmal foglalkoznom!" Egy időre tehát félretehetjük a gondokat, a napi problémákat, a stresszt és a kontrollt, amíg eszünk - és ez valójában ugyanaz a mechanizmus, mint amiről a drogosok vagy alkoholisták esetében beszélünk.
Jelentős szerepe van a kontroll kérdésének: sokvezető beosztásban lévő vagy sok szerepben játszó dolgozó anyuka jár személyi edzésre hozzám, túlsúly problémával. Aki egész nap helyt áll, kora reggeltől, késő estig és teszi ezt akár több szerepben, annál érthető módon kell egy platform, ahol elengedheti a kontrollt. Legegyszerűbb területe az életnek, ahol ezt megteheti: az evés. (Érdekesség, hogy az anorexiásoknál - akiknél az evés túlzott kontrollt kap - megállapították a szakemberek ennek az ellenkezőjét: ha túlzott a külső kontroll -tehát ő maga nem kap döntési, kontrollálási lehetőséget a saját életében- pontosan azért alakul ki az étkezési zavar, mert igenis akar szerepet, akar döntést, akar valamit ő kontrollálni! Egyszóval míg a túlevő el akarja engedni a kontrollt, a másik végletben az anorexiás magához szeretné ragadni az irányítást.)
A túlevés üzenet valójában sokszor: "Hagyjatok békén. Most elvonultam. Most mást csinálok. Most ne zavarj a dolgaiddal, gondolatokkal, érzésekkel." Szólhat ez valami mélyről jövő lelki fájdalomnak (akár definiálható, akár nem), de akár az embereknek, családnak, munkának is.
Mit tehetünk a túlevés ellen?
Snassz azt írni, hogy forduljunk szakemberhez, de szinte ez a legbiztosabb megoldás. Viszont már az is nagy lépés, ha szembenézünk vele, hogy ezzel az étkezési zavarral küzdünk, vagy legalábbis nem minden stimmel az étkezési szokásaink körül és lelki okokat sejtünk a háttérben. A túlevésnek sok oka lehet még az általam említett kontroll-problémán kívül, de önismereti munkával (egyedül vagy szakemberrel) utána járhatunk a forrásnak. Fontos, hogy ne kezdjünk bele értelmetlen divat-diétákba és ha kudarcot vallunk, ne ismételgessük magunkban, hogy "erre sem vagyok képes, kövér maradok, nincs akaraterőm..." Ugyanis ezek a negatív megerősítések biztosan csak rontanak a helyzeten, a hangulatunkon, az önbecsülésen. Fogadjuk, hogy van mit dolgoznunk a belső egyensúlyon, a sérülések gyógyításán, a probléma-kezelési technikáinkon, a munka-pihenés balanszon, el kell engednünk szerepeket és új prioritási sorrendet kell felállítanunk az életben, vagy az emberi kapcsolatok területén van szükségünk változtatásra.
Hamarosan bemutatok Nektek egy szakembert, akivel edzőként együtt dolgozva az ilyen problémákra is megoldást nyújtunk Nektek: előadások és személyre szabott segítség, illetve cikkek formájában :)
Addig is nézzetek rá a szerda esti webelőadásokra, ahol Dr. Budai L. Károly 22:00-tól a betegségek lelki okairól is beszél! Izgalmas, élvezhető előadás, és online kérdezhetsz is!