Anikó, a 3 gyerekes, 41 éves anyuka a 2. hetét zárta a Nagy Megújuló Programjának. Immár vannak változások kilóban és centiben is! :) Humoros és elgondolkodtató írásait még 4 hétig olvashatjátok a blogban (az első, bemutatkozó rész itt található). Íme, a 2. heti beszámoló:
Eredmények:
- Súly: 92 kg (eddig: -2 kg)
- Testzsír: 50,4% ( -2%)
- Izomzat: 24,3% (+1%)
- Derék: 96 cm ( -1 cm)
- Csípő: 120 cm ( -3 cm)
- Comb: 69 (változatlan)
- Kar: 35 cm (-2 cm)
"A 2. héten betegek voltunk, így kétszer is otthon edzettem. Persze a tornaszőnyeget a középső lányom azonnal elvarázsolta és azt kiabálta a fülembe, hogy "Nem érted,hogy ez egy repülőszőnyeg?? Kapaszkodj!!", a 20 hónapos a hátamra pattant, a Francia bulldogunk pedig fixen a hasam alatt meditálva ügyelt, hogy plankolás alatt jól tartsam a hasam izmai helyét.
Azért szeretem ezt az egészet. Jobb a kedvem és minden téren jobban tudom magam mozgósítani. És most íme néhány gondolat még a 2. héthez:
Testképzavar vs. ha a testkép zavar
Őszintén szólva soha az életben nem láttam reálisan, hogyan is nézek ki. Kilóban mindig több voltam az átlagosnál, így amikor a sportolástól át is alakultam, magam számára ugyanaz a duci gyerek, kamasz és fiatal felnőtt lány maradtam. Most persze nagyon büszke leszek, ha a közelébe érek azoknak a sziluettjeimnek, amelyek miatt teljesen fölöslegesen gyötrődtem évekig. Hogy jön ez most ide azon kívül, hogy gőzerővel edzek és tudományosan csipegetek? Két vonalon. Az egyik, hogy erőt kell merítenem még mindig, hogy elvonszoljam a cseppet sem könnyű fenekem a fitness teremig és ott pedig ne essek össze az egyszerűség kedvéért vagy puszta túlélésből. Ehhez pedig tudatosítanom kell a célom valami kézzel fogható, látható módon. Újból el kell hinnem, hogy a testem tud nem anyányi lenni és az állóképesség sem egy elveszett illúzió. Szóval agyban meg lélekben még nem vagyok magammal egy hullámhosszon...
A másik pedig, hogy a konditeremben sok a tükör. Túl sok. Ráadásul szerintem az az üzletpolitikájuk, hogy torzító tükröket használnak, hogy a nők nagyobbaknak lássák magukat, a pasik meg satnyábbnak.
Ugyanis híztam 9 kilót fél év alatt, de kizárt, hogy mind a fenekemre és csak ennyit csak az egyik felére! További 9-et a másikra és ugyanennyit hasra és hátra. Mindenesetre edzés elején mindig elhiszem, hogy a végére eltűnik majd és S-es kölcsön ruhákban távozhatok. Szóval még minden kondi és foci egy szembesítés az elhanyagolt erőnlétemmel és miegyébbel.... pedig a magazinok szerint 2 nap alatt javul a vérnyomásom, elmúlik a mindenbajom és az agyam is vágni fog, mint a borotva. Mondjuk ez utóbbi javult már nem csak arra tudok gondolni, hogy mikor ehetem meg a következő korpovit kekszemet uzsira. Ez tényleg beállt már a második hétre. Az alga is optimalizálja a falánkságot, meg az izomláztól remegő kéz is. A testképről még annyit, hogy az első terhességem után szomorúan jegyeztem meg a férjemnek, hogy Oh háthájam lett életemben először. Ekkor nagyon kedvesen megkérdezte, hogy ugye ezt nem mondom komolyan és tényleg azt hittem, hogy minden túlsúly egész életemben a fenekemen volt?!
Én azóta duplán felnézek rá. Elvett egy nőt háthájjal, ez a nem semmi.
Akkor is nagyon megbántódtam, mikor a tavaszi fogyásom alkalmával a sokadik edzésen Blanka megjegyezte, hogy már látszik a derekam íve.... öcsém az addig is ott volt, csak nagy ívben le... nem érdekelt mekkora.
Azért örülök, hogy most végre elmozdultak a kilók :) Hamarosan újabb beszámolóval érkezem!
Anikó"