Nekem hatalmas szerelem az írás - kicsit magamnak, kicsit az olvasóimnak írok, összefolynak a magán emberként leírt élmények és felismerések a szakemberként írt elvekkel. Nem mindig tudom, hogy aznap miről akarok posztolni, de valami hasznos infót vagy pozitív élményt, inspiráló gondolatot, esetleg csak egy nevetést mindig adni szeretnék. Nem kenyerem a hatásvadász cím, vagy kattintásvadász tartalom, mert ezekkel az internet tele van, inkább képviselem a valódi tartalmat, ha épp nincs pondanivalóm hallgatok.

De vajon divat még a blogolás?

Anno a freeblog.hu vagy a cafeblog.hu igazi kis közösség volt, tematikus blogok egyedi játszóterekként működtek. Szakmai tippeket, humoros írásokat kaptunk-adtunk min, bloggerek.

Most a social mediát elönti a sekélyes posztok, 1-1 mondatok és 20 másodperces videókkal.

Egyszerűen nem látok blogokat, vagy csak engem kerülnek el?

Mindegy, jó ideje érzem, hogy már nem érint meg az aktuálisan marketing trend, talán a korral is jár, hogy egyszerűen azt teszem, ami jól esik.

Ilyen az írás is.

Vicces, hogy hobbyként kezdtem 12 éve a Fitneszanyu.blogot, majd ebből építettem vállalkozást edzőként, és most újra hobby a blogolás számomra.

Hiszen mi a blog? Egy internestes napló, ahol elsősorban a minket foglalkoztató gondolatokat osztjuk meg másokkal.

Engem e percben csak annyi foglalkoztat, hogy a Balatonparton ülök és nézem azt az életet, amire éveken át annyira vágytam. Egy tökéletes Társ, egy boldog kiskamasz, egy gömbölyödő pocak és egy jó hot-dog. Azt hiszem, ennyire vágytam annyi évig, és végtelenül hálás vagyok, hogy ez már most a jelenem.

Az úton pedig hű társam volt az írás, így írok, írtam, írni fogok, mindig, nektek és magamnak.