A pihenés és a feltöltődés nem ugyanaz, és van egy csomó tevékenység, amely egyik se - pedig azt hisszük, hogy jók nekünk. Azért írok erről, mert a fitnessben és a coachingban is az egyik legfotnosabb kérdés, hogy mennyit, hogyan pihensz, miként töltődsz fel? Ha hamar kiderül, hogy az ügyfél nem regenerálódik, akkor borítékolható, hogy nincs fejlődés.
Igen, a regeneráció szó a legjobb: néha "újjászületünk", testben és/vagy lélekben, és erre nagyon is szükség van. Mint a szivacsnak, amivel dolgozunk, koszolódik, kopik, aztán jó kimossuk, kiöblítjük, kicsavarjuk és kitesszük a napra száradni. Azt hiszem, a 2 legnagyobb hiba, hogy
- ez vagy hiányzik az életünkből (a szivacs hasonlatnál maradva: csak dolgozunk a szivaccsal = testünkkel, lelkünkkel, idegrendszerünkkel telítődünk). Ez tipikusan a túlhajszoltság esete, amikor mókuskerékben érezük magunkat a munka, család miatt, és nulla én-idővel és tényleges kipihenéssel számolhatunk.
- - vagy amit pihenésnek és töltődésnek gondolunk, az nem igazán az (vagyis a szivaccsal elkezdjük a padló helyett a kádat súrolni - mást csinálunk, de ez csak látszat töltődés). Ilyen, mikor az anya a nyaralás alatt elfárad, mikor a fiatal túlpörög a buliban, mikor az insta görgetéssel "eresztjük ki a gőrzt" vagy olyan társaságban jópofizunk, amihez nincs kedvünk.
Akkor hogyan pihenjünk jól?
A sportolók világában az aktív pihenést és a passzív pihenést különböztetjük meg, ez kb. az, amit én itt a blogban úgy fordítottam, hogy töltődés (aktív) és pihenés (passzív). Aktívan akkor pihenünk, ha a testünk kap ingert és az agyunk pihenhet, vagy fordítva, és közben kellemes érzések töltenek el: például squasholunk egyet (feltéve, hogy nem napi szinten járunk squash edzésre), vagy kirándulunk egyet, és a testünk jólesőn elfárad - vagy pedig egy nagy beszélgetésben vagy filmnézés közben az agyunk kap ingereket, és a testünk töltődik.
A passzív pihenés az alvás vagy bambulás (na nem a teló görgetése, hisz az is 1000 ingert jelent az agynak!) vagyis, amikor az agy is, a test is passzív maradhat, tényleg kikapcsolunk és nem kell újabb ingereket feldolgoznia a szervezetnek.
Biztosan jól pihenünk?! - érdemes feltenni ezt a kérdést magunknak, ha kimerültnek érezzük magunkat, vagy hosszútávon, élet szintjén vagyunk kedvetlenek, nyűgösek.
- Van-e napi szinten részem egy kis bambulásban (haladóknak: meditálásban(?
- Kialszom-e magam naponta?
- Van-e hetente egy élmény, ami feltölt és tényleg élvezem?
- Fáradok-e el néha jól esően?
- Van-e olyan élményem (könyv, film, társaság) hetente, ami új gondolatokat ébreszt?
- Szoktam-e őszintén nagyot nevetni?
- Kivel élvezem az együtt létet, ki mellett engedhetem el magam?
- Hagy-e a családom én-időt nekem, hagyok-e magamnak?
- Van-e csendes pár perc a napjaimban?
- Offline vagyok-e néha?
- Hogyan csökkenthetek az online ingereken pl. értesítők kikapcsolása?
- Kényelmes-e az ágyam, nyugodt-e az éjszakai környezetem?
Saját tapasztalatok:
Nekem a párommal kettesben töltött napok (akinek van gyereke, az tudja milyen nehéz erre időt szakítani!) volt a legutóbbi nagy töltődésem, míg nyíltan kezeljük például azt a kérdést, hogy a nyaralásban van olyan nap, amikor csak anyukám van a kisfiammal és én picit elvonulhatok. Imádom az edzőtermi edzést, de nyáron a kinti edzés jelent különlegességet, és elég online anyuka vagyok, de minden alkalmazás értesítője ki van kapcsolva a telefonom...
Te hogyan pihensz / töltődsz fel? :)
Kettesben egy dunakeszi beszélgetős-ebédelős kiránduláson, amit mozi követett :)
